TISZTELT PILISBOROSJENŐIEK!

TISZTELT KÜLSŐ TELEPÜLÉSRÉSZEN LAKÓK!

A Kövesbérc Baráti Társaság Egyesület több éve Pilisborosjenő külső településrészének érdekvédelmét vállalja fel.
2010-re – hosszas csatározások után, az Ürömhöz való csatlakozás előtti utolsó pillanatban – elértük, hogy végre velünk is érdemben foglalkozzon az Önkormányzat, aminek eredményeként számos kedvező folyamat indult meg.
Kezdeményezésünkre az Önkormányzat elkezdte a Téglagyári út lejegyzését és az utca elején található lakóingatlanok belterületbe vonását; eljártak, hogy a bécsi úti buszmegállóknál gyalogátkelőhelyek létesüljenek; lealapozták és martaszfaltozták a Tücsök utcát és részben a Hegyalja utcát; nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a fejlesztési területek – köztük a Malomdűlő és a Tücsök utca – közművesítése beindulhasson és az innen származó bevételek megalapozhassák Pilisborosjenő működését és fejlesztéseit.

Küller János – félretéve korábbi ellentéteinket – megtisztelt bizalmával, így csapatának tagjaként képviselőjelöltként indulhattam a 2010-es helyhatósági választásokon. A jelöltséget örömmel vettem, mert ebben a külső településrész érdekvédelmének biztosítékát láttam és azt, hogy a Polgármester úr már elkötelezett a község arányos fejlesztése mellett, ugyanúgy szívén viseli a külső településrészen lakók sorsát, mint bármelyik pilisborosjenői lakosét.
Sajnos a választásokon nem nekünk szavaztak bizalmat, a korábbi terveinkből így a mai napig semmi nem vált valóra, helyzetünk a lehető legrosszabbra fordult a rendszerváltás óta.

Nyáron a hegyről leömlő iszapos ár többször ellepte a Téglagyári utat és több portát is elöntött. Ma a Téglagyári út járhatatlan a kátyúktól, és az út vízelvezetése sincs megoldva. Az Önkormányzat nem tesz semmit, egy forintot sem költ az út karbantartására, az útviszonyok javítására.

Nem valósultak meg a bécsi úti gyalogátkelők sem, annak ellenére, hogy a tervek elkészültek és engedélyeztetve lettek az előző ciklusban, a képviselők pedig fölajánlották tiszteletdíjukat, hogy ezek megépüljenek, és ne legyen több halálos baleset ezek hiányában.

A korábban megindított eljárások az útlejegyzés és a belterületbe vonások vonatkozásában megrekedtek. A számunkra minden szempontból fontos és előnyös folyamatok mind leálltak.

Az Önkormányzat pert indított a Malomdűlő Kft-vel szemben, amely válaszul tovább folytatja a végrehajtást, 2,5 milliárd forint értékben kártérítési pert indított, és a korábban az Önkormányzatnak ajándékozott területeit is visszaköveteli.
Igazából semmit nem tettek 2011-ben, a választási ígéretekből semmit nem látunk, velünk egyáltalán nem foglalkoznak.

A mostani Önkormányzat egyetlen kapcsolatot ápol velünk, elvtelenül emeli a ránk kivetett adókat, amiből a kétharmadára csökkentett költségvetését kívánja egyensúlyban tartani.

Teljes mértékben igazságtalannak tartom, hogy – amíg nem rendezik a jogi státuszát a Téglagyári útnak; amíg nem építik meg előttünk az utat, a csapadékelvezetést és a csatornát; amíg nem vonják belterületbe telkeinket – ugyanolyan adót fizessünk, mint egy jogilag rendezett, belterületi, összközműves ingatlan tulajdonosa.

Butaságnak tartom azt is, hogy ahelyett, hogy támogatnák a helyi vállalkozókat, most a válság alatt emelik adóinkat.

De nemcsak az adózással sújtanak minket. Ahelyett, hogy az Önkormányzat kialakítaná a Szabályozási Terv szerint 2002 óta lejegyzendő Téglagyári utat – ami különben több mint 50 éve lakott – a Budai Tégla Rt mellé álltak abban a perben, ami az út tulajdonjogáért folyik.
Amennyiben a Budai Tégla Rt megnyeri a pert, úgy az Önkormányzatnak többet kell fizetni a lejegyzésért! Önök ezt értik?

Hogyan lehet, hogy a Budai Tégla Rt. engedély nélkül lakássá alakíthatta a 0137/20 hrsz-ú telken található tizennégy lakásos ház pincéjét és azt bérbe adhatja?
Nem értem, hogy hogyan engedik a 0137/21 hrsz-ú telken a Budai Tégla Rt elavult szennyvíztisztítójának működését, ami a lakóházaktól néhány méterre bűzölög.
Azt pláne nem értem, hogy milyen alapon szed a Budai Tégla Rt évek óta a helyi önkormányzati rendeletben megállapított szennyvízdíjnál magasabb összegeket a javarészt nyugdíjas, volt téglagyári dolgozóktól, akik a többlakásos házban laknak. Pilisborosjenő Önkormányzatának decemberben közzétett 19/2011(XII.7.) helyi rendelete szerint a szennyvízdíj 339 forint + ÁFA/m³, miközben a Budai Tégla Rt 500 forint + ÁFA/m³-t szed be évek óta, és most még további emeléssel riogatja a szerencsétlen lakókat! Van egyáltalán működési engedélye a tisztítónak? Van olyan üzemeltetője, amely jogosult a tevékenységre és a díjszedésre?

Azt aztán már nem csak, hogy nem értem, hanem elképesztőnek tartom, hogy amíg minket elvtelenül sarcol az Önkormányzat, addig a Budai Tégla Rt évek óta nem fizeti be a telekadót az összesen 400 000 m², belterületi, művelési ágból kivont telkei után úgy, hogy semmilyen érvényes szerződése nincs az Önkormányzattal, így mentességre sem tarthat igényt. Visszamenőleg ez 100 millió forintos tétel. Tudomásom szerint az adóhatóság az előző ciklusban egy korábbi levelünk alapján az adóellenőrzési eljárást elindította. Mi történt azóta?

Hogy honnan tudom, hogy a Budai Tégla Rt nem adózik? Nem kell hozzá sok ész, csak ismerni kell a Vezérigazgató asszony habitusát. Nem lenne ilyen nyugodt a viszony az Önkormányzat és a Budai Tégla Rt között, ha az elmaradt közel 100 millió forint adóhátralékukat és a késedelmi kamatokat, büntetéseket befizették volna. Biztos vagyok abban is, hogy a Vezérigazgató asszony jobban sietne a településrendezési szerződést megkötni, hogy mentesítse cégét az idén fizetendő 24 millió forint telekadótól, ha nem tudná – valamilyen rejtélyes oknál fogva – védettnek magukat.

Felháborítónak tartom, hogy – míg apám úgy halt meg, hogy egy gép agyonnyomta a Téglagyárban munkavégzés közben – négy jó helyen, jó időben lévő középvezető pár százmillió forint értékű kárpótlási jegyért privatizálta a Budai Tégla és Cserépipari vállalatot.

A privatizáláshoz felvett hiteleket és az egyéb felmerült költségeket a gyáregységek és a hozzájuk tartozó hatalmas területek egy részének – akár a külföldi konkurenciának történő – eladásából visszafizették, illetve megfinanszírozták.

Ezek után hivatkozva, hogy nem bírják a versenyt az általuk beengedett külföldi vállalattal, a megmaradt gyáregységeket szanálták, a dolgozókat elbocsátották, majd a gyárakat bezárták. Jelenleg még mindig több milliárd forint értékű ingatlanvagyonon ülnek.

Úgy tűnik, hogy azt gondolják, hogy az államtól bagóért megszerzett irdatlan vagyon elsősorban a négy privatizátor gazdagodását kell, hogy szolgálja. Területeiket fejleszteni nem akarják, csak a megfelelő vevőket várják. Ami ebből minket közvetlenül érint, az sajnos az, hogy üzletpolitikájukból következően inkább gátolják, mint segítik településrészünk fejlődését.


Tévedés nem essék, nem a privatizációk ellen vagyok általában. Tiszteletreméltó, ha valaki működteti a rábízott vagyont és munkát, megélhetést biztosít dolgozóinak. Azt azonban mélyen elítélem, ahogy a Budai Tégla Rt földarabolta és eladta azokat a gyárakat, amelyeket sok ember véres verítékével építettek fel az előző rendszerben, és az eladásból csak négy ember gazdagodik, miközben a gyárak volt dolgozói kisnyugdíjasként tengetik életüket.

Miközben Budai Gyula kormánybiztos azon dolgozik, hogy leleplezze a gyanús visszaéléseket, amiket a privatizációk során elkövettek, Pilisborosjenő Fidesz színeiben induló képviselőtestülete és a Polgármester nemcsak, hogy szemet hunynak a Budai Tégla Rt ténykedése fölött, hanem az Önkormányzat nyilvánvaló érdekeit is feladva szembefordulnak az amúgy is hátrányos helyzetű téglagyári úti lakókkal.

Mi az oka, hogy nem a korábban elfogadott, hatályos önkormányzati rendeletek és határozatok alapján járnak el?
Miért nem hajtják be a Budai Tégla Rt 100 millió forintot kitevő adóhátralékát?
Milyen háttéralkut kötöttek, amiről mi nem tudhatunk?

A helyi újságban ezek után a nyitott önkormányzatról, és a lakosok döntésekbe való bevonásának szándékáról olvashatunk. Mindezt úgy, hogy a külső településrészt – választási ígéreteik ellenére – úgy kezelik, mintha nem is léteznénk, a térképen sem lennénk. Egyesületünket egyetlen egyszer meg nem keresték, mielőtt a Téglagyári út vagy a külső településrész ügyeiben károsabbnál károsabb döntéseiket a képviselők meghozták.

Jellemző, hogy mennyire tisztelik a választókat és milyen nyíltak és őszinték, ahogy kiutálták Szirtes Gergely és dr. Korom Norbert alpolgármestereket, természetesen minden valós tájékoztatás és indoklás nélkül.
Bennük még bízhattunk volna, hogy tesznek valamit értünk, hiszen Szirtes Gergely – mint külső településrészen lakó – ebben maga is érdekelt.
A jelenlegi felállásban sem a képviselőtestülettől, sem a polgármestertől nem várhatunk semmi jót.

Bár Üröm Önkormányzatának határozata a bécsi úti településrész befogadásáról ma is hatályos, a leválás helyett a legjobb mégis az lenne, ha – a jelenlegi látszattevékenység és hozzá nem értés súlyos következményeit elkerülendő – a regnáló testület és a polgármester lemondanának.

Szeretném, ha olyanok vezetnék a községet, akik már bizonyítottak; a korábban megindított kedvező folyamatokat eredményesen végig tudják vinni; egyenrangúként kezelik a külső településrészen lakókat; fenn tudják tartani a közintézményeket; és van elképzelésük, hogy – az ország nehéz helyzete ellenére – hogy jussanak forrásokhoz Pilisborosjenő fejlesztésére.

Remélve szebb jövőt, Boldog Új Évet kívánok minden pilisborosjenői lakótársamnak.

2012.01.02.

Tisztelettel:

Szabó Sándor

Pilisborosjenő, téglagyár úti lakos,

Kövesbérc Baráti Társaság Egyesület elnöke